Tervezési alaptérkép készítése
Minden építkezés – a családi ház bővítéstől az ipartelep létesítéséig – összetett tevékenység.
Az építőiparban rengeteg szempontot kell figyelembe vennünk: a költségek féken tartása, a balesetvédelem, a határidők-, különböző műszaki- és minőségi előírások betartása. Mindezekre nagy hatással van a tervezés. Nincs rosszabb, mint kivitelezés közben szembesülni egy olyan akadállyal, amire már az első kapavágás előtt felkészülhettünk volna.
A felelős tervezői tevékenység szerves része a helyszíni szemle, amely során a terepadottságok mellett a meglévő közművek, a növényzet, a szomszédos ingatlanok elhelyezkedése, a közterülettel való kapcsolat megismerése a cél. Ahhoz, hogy ezeket az adatokat a tervezés során fel is tudjuk használni, tervezési alaptérképet készíteni, ami alapvetően geodéziai feladat.
Mint minden geodéziai feladat, a tervezési alaptérkép készítése is három részre bontható:
- Előkészítés
Beszerzésre kerül az ingatlannyilvántartási térkép, ami tartalmazza a telekhatárok naprakész helyzetét. - Felmérés
A helyszín és a feladat ismeretében a megfelelő mérési eljárás kiválasztása után megtörténik a terület felmérése. - Feldolgozás
Az ingatlannyilvántartási és mért adatok alapján elkészül a tervezési alaptérkép, ami a kért formátumban átadásra kerül a tervező mérnöknek.
Általános esetben felmérésre kerülnek a meglévő épületek (küszöbszinttel, eresz- és gerincmagassággal), a kerítések, a burkolatok, a növényzet, a művelési határok, a közművek, a vízelvezető árkok, a lejtésviszonyok és a közterületi kapcsolat.
A földmérési alaptérkép rendszerint színes, nagy méretarányú (1:100 – 1:500), magassági adatokkal (pld szintvonallal), jelkulcsokkal-, igény szerint méretekkel és magyarázó feliratokkal ellátott térkép. Meglévő épületek bővítésénél, vagy zártsoros beépítésnél pontos méretekkel szolgál. Mutatja a jogi és a természetbeni határok közötti eltéréseket, vagy az ingatlannyilvántartási térképről esetleg hiányzó szomszédos épületeket. Különleges esetben akár a terület alatt húzódó pincék és üregek is felmérésre kerülhetnek.
Fontos, hogy a geodéta és a tervező egyeztessék a felmérendő tartalmat és annak megjelenítését. Így a helyszínrajz mellé akár hossz- keresztszelvények, homlokzatrajzok, pontfelhők és egyéb munkarészek is készülhetnek. Mivel a digitalizáció már alapkövetelmény, a felmérés, a feldolgozás és az adatmegjelenítés is digitális formában történik.
Összegzésképp a tervezési alaptérkép biztosítja a hatékony tervezést, segít az épület elhelyezésében mind vízszintes-, mind magassági értelemben. Segítségével kiszámítható a kitermelésre kerülő föld térfogata és annak költségei. Segít a közmű csatlakozások és gépkocsi bejárók kialakításában, a csapadékvíz elvezetés (vagy megtartás) tervezésében és a helyi viszonyok függvényében még számtalan esetben.
