Építmények mozgásvizsgálata – mérnökgeodéta szemmel
Az emberi tevékenység egyik alapja, hogy épületeket, építményeket építünk, melyekben lakunk, dolgozunk, nyersanyagokat tárolunk, vagy éppen közlekedünk. A táj és a rajta elhelyezett építmények az állandóság és mozdulatlanság látszatát keltik. Azonban az idő előrehaladtával a talaj és az építmények szerkezete a tömegvonzás és egyéb környezeti hatások miatt lassan elmozdulhat. Az ilyen mozgások nemcsak károsítják az építményeinket, hanem akár veszélyessé is válhatnak. Ezért statikai vizsgálatot kell végezni a további kármegelőzés céljából.
Mivel időben elhúzódó folyamatot szeretnénk elemezni, ismernünk kell a kiindulási állapotot. Valamint rendelkeznünk kell olyan viszonyítási pontokkal, melyekhez képest ki tudjuk mutatni az eltéréseket. Ezért az építmény üzembe helyezésekor (a terhelés megkezdése előtt) és azt követően – a használat függvényében – célszerű mozgásvizsgálati méréseket végezni.
Viszonyítási pontok elhelyezésére használhatunk szomszédos régi épületeket, műtárgyakat, melyek kellően távol vannak a mérendő objektumtól és már elég régiek ahhoz, hogy ne mozogjanak. De ezek hiányában létesíthetünk olyan mély alapozású alappontokat is, melyek fennmaradása biztosított. Ugyanígy a mérendő építmény jellemző pontjaira is mérési jeleket kell elhelyezni, melyek jól láthatóak, könnyen azonosíthatóak és időtállóak kell hogy legyenek.
Ezek mérési jelek lehetnek az építmény szerkezetébe rögzített magassági csapok, vagy az építményre ragasztott fényvisszaverő céljelek.
A mozgások lehetnek vízszintes-, vagy függőleges irányúak, illetve ezek kombinációja. Ennek függvényében kell kiválasztani a megfelelő mérési módszert. Amennyiben csak magassági mozgás (süllyedés) követése a cél, akkor szabatos szintezéssel, míg vízszintes mozgás esetén mérőállomással, és ún. hálózatkiegyenlítéssel határozzuk meg a mozgás mértéket és irányát.
Mivel a mérnökgeodézia alapfeladata a nagy pontosságú helymeghatározás, a szakma olyan mérőeszközöket és eljárásokat fejlesztett ki, amelyek lehetővé teszik akár tizedmilliméteres pontosság elérését is.
Az építmények mozgását jellemzően az alap és a talaj viszonya határozza meg, de hatással lehet a használat során változó terhelés is (például terménytároló siló évente többszöri betöltése, ürítése). Zöldmezős ipari beruházások esetén is célszerű mozgásvizsgálatot végezni, hiszen sokszor művelésből kivont mezőgazdasági területen, vagy feltöltött talajon történik az építkezés. Sok esetben célszerű az építmény környezetét is bevonni a mérésbe, ezzel is segítve az eredmények kiértékelését.
Tapasztalatunk szerint hiába előzi meg a tervezést talajmechanikai mintavételezés és modellezés, a használat közben fellépő változások (például éghajlati változás hatására szokatlanul sok csapadékvíz beszivárgása) sokszor idézhetnek elő a tűréshatárnál nagyobb mozgásokat is.
Nagyobb építmények esetén az egyenlőtlen mozgás is kelthet nem kívánatos feszültségeket a szerkezetben.
A mérési eredmények támpontot adhatnak egy esetleges statikai beavatkozás megtervezéséhez. Érdemes még a folyamat elején feltárni a problémát, mert amikor már látható torzulások, repedések keletkeznek, a helyreállítás, vagy értékmentés költségei is jelentősen megnövekednek, vagy rosszabb esetben visszafordíthatatlan károkat is szenvedhet az építmény.
