Hatósági bizonyítvány beszerzésének lépései

Mit nevezünk hatósági bizonyítványnak építésügyi szempontból?

Az úgynevezett hatósági bizonyítvány tulajdonképpen egy más néven használatba vételi engedély, amely különösen 300 négyzetméter alatti lakóépületek esetén alkalmazandó.

Ennek megszerzése azért különbözik a hagyományos eljárástól, mert ez azokra az épületekre vonatkozik, amelyek egyszerű bejelentés alapján épültek. Ez a dokumentum igazolja, hogy az épület jogosan használható, beköltözhető.

Mire van szükség a hatósági bizonyítvány kiállításához?

A hatósági bizonyítvány megszerzéséhez szükséges dokumentumok között szerepel a lezárt építési napló, amelybe fel kell tölteni az építési anyagok minőségi bizonylatait, a felelős műszaki vezetők nyilatkozatait, a kivitelező nyilatkozatát, és a munkaterület visszaadásának, valamint a főnaplók lezárásának dokumentálását. Ezenkívül letölthető az elektronikus napló összesítő lapja.

Szükséges még az épületfeltűntetési vázrajz, amit földmérő készít, a hivatalos földhivatali nyilvántartásba történő felvétel céljából. Ezen kívül egy hiteles energetikai tanúsítványra is szükség van, amelyet célszerűen az az előzetes energetikai számításokat végző szakember készít el. Igazolni kell továbbá a közműellátottságot, amit közműszerződéssel vagy befizetett számlával, esetleg egy vízcsapfolyást igazoló fotóval lehet megtenni.

Egy statisztikai adatlap kitöltése is kötelező, amelyet online le lehet tölteni. Amennyiben a tényleges kivitelezés eltért a tervektől, a megvalósulási dokumentációt is be kell nyújtani. A hatósági bizonyítvány megszerzéséhez szükséges még az adminisztrációs díj befizetéséről szóló igazolás, valamint egy nyilatkozat, hogy az épület rendeltetése az elkövetkezendő öt évben nem változik.

A dokumentumok összegyűjtése után azokat az Elektronikus Távolsági Ügyintézési Rendszer (ETDR) felületén kell feltölteni. Az eljárás azonban bonyolult lehet, ezért ajánlott egy építész segítségét kérni, aki jártas ebben a rendszerben. Bár ez nem része hivatalosan az építész feladatainak, így további költségekkel járhat.

Összeségében és lépésenként:

Hatósági bizonytvány kontra fennmaradási engedély. Mikor melyikre van szükség?

Amennyiben egy régi épület nincs feltüntetve, és épületfeltüntetést szeretnénk utólagosan kivitelezni (pl.: hitelt vagy CSOK+ -t szeretnénk felvenni, melyeknek ez alapvető feltétele), meg kell vizsgálni, hogy rendelkezünk-e az eredeti jogerős használatbavételi, vagy fennmaradási engedéllyel.

Amennyiben nem, akkor tisztázni kell, hogy az adott épület mikor épült. 10 éven belül épült épület esetében az illetékes hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni. Amennyiben az épület megfelel a hatályos előírásoknak, akkor bírság kiszabása mellett a hatóság megadja a fennmaradási engedélyt.

A feltételeknek nem megfelelő épület esetében bontást rendelhetnek el. 10 évnél régebbi épület esetében elévül a hatóság intézkedési jogköre, azaz bírságra már nem számíthatunk, bontásra pedig csak különösen indokolt esetben. Itt fennmaradási engedélyt tudunk kérni az adott ingatlanra vonatkozóan.

Ha többet szeretne megtudni a jogszabályokról és az eljárásról, érdemes egy lakossági tájékoztatót is átböngészni.

Természetesen a Hatósági Bizonyítvány beszerzésével egyidejűleg az épületfeltüntetési méréseket és dokumentáció készítését párhuzamosan el tudjuk végezni.